Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

Javaslat nemzeti érték Vas Megyei értéktárba kerüléshez

Javaslat nemzeti érték Vas Megyei Értéktárba kerüléséhez

Nemzeti értékeink azonosítása, rendszerezése és besorolása a következő, szakterületenkénti kategóriák szerint történik:
-a) agrár- és élelmiszergazdaság 
-b) egészség és életmód
-c) épített környezet
-d) ipari és műszaki megoldások
-e) kulturális örökség
-f) sport
-g) természeti környezet

   Nemzeti érték tehát minden a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék. Olyan, amely hazai szempontból meghatározó jelentőségű, így nemzetünk – de legalább egy meghatározott tájegység lakossága - a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el.  
Ami jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon és hozzájárul az új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez. 
  A törvényhozók szándéka szerint az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzetünk értékeit a lehető legszélesebb körre kiterjesztve össze kell gyűjteni és  dokumentálni kell.  
Az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket pedig ápolni, védelmezni és támogatni kell. 
   A törvény célja tehát egyrészről gondoskodni az értékek megismertetéséről belföldön és külföldön egyaránt,  másrészt gondoskodni  a nemzeti értékek és hungarikumok fennmaradásáról, védelméről, ezzel is erősítve a nemzeti tudatot és a hazai gazdaságot. 
 Ez utóbbira a turisztikai ágazat fejlődése révén idővel – az érték védjegy használatának jogosultságát elnyerő -  helyi termékek piacának bővülésével is joggal lehet számítani.

A KÜLÖNBÖZŐ  ÉRTÉKTÁRAKBA VALÓ BEKERÜLÉS


  A nemzeti értékpiramis legszélesebb alapját, első lépcsőfokát a települési értéktárak adják. 
  Bármely állampolgár, civil és gazdasági szervezet kezdeményezheti, hogy az említett szellemi és kulturális javaink, szokásaink, jelképeink és egyedi termékeink közül valamelyik bekerüljön az alulról felfelé építkező Magyar Értéktárba. Az egyes értékek értéktárakba való felvétele – egy erre rendszeresített adatlap kitöltésével, szakmai ajánlással és fotódokumentációval kiegészítve-  javasolható. 
TELEPÜLÉSI ÉS TÁJEGYSÉGI ÉRTÉKTÁRAK 

2015. februárjában Vas megye 61 településén működött helyi értéktár bizottság, számuk folyamatosan nő. 
A helyi önkormányzat dönthet arról, hogy települési értéktár bizottságot hoz létre, melynek működési szabályzatát a képviselő-testület határozza meg. Az értéktár bizottság legalább három tagból áll, de a helyi értékek gyűjtése nem a testület feladata. Természetesen ebben is részt vehet, de a cél  az, hogy azt a közösség arra alkalmas és elhivatott tagjai végezzék felkérés vagy önkéntes vállalás nyomán. Az értéktárba kerülésre az adatlap kitöltésével bárki javaslatot tehet, a települési értéktárba  és esetleg a megyei értéktárba is szóló felvételi javaslatról dönt a helyi bizottság.
A nyilvántartásba vett helyi értékek feltárását és bemutatását kiadványokkal és rendezvényekkel a Hungarikum Bizottság  pályázati források révén  támogatja.
  
Legalább két egymással szomszédos, vagy ennél több település is - önkormányzati döntéssel – közös tájegységi értéktárat illetve bizottságot hozhat létre, melynek működési feltételei a települési  értéktárakéval megegyeznek.  
 

FEL KELL ISMERNÜNK SAJÁT ÉRTÉKEINKET!


    A Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei Irodájának munkatársai segédanyagokkal módszertani és szakmai tanácsadással segítenek a megyében lévő településeknek a helyi értéktár megalkotásában, illetve az értéktárral kapcsolatos fejlesztésekben. 

  Helyben gyakran nem is ismerik fel-olyannyira természetesnek tűnhetnek számukra - azok az értékek melyeknek az ott élők birtokosai.
A Hungarikumokról szóló törvény felhatalmazza a művelődési intézményeket, szervezeteket arra, hogy vegyék ki részüket az értékfeltárással kapcsolatos munkában. A közösségi művelődésben dolgozó szervezeteknek számos lehetőségük van  hogy rávilágítsanak: minden helyi közösségnek vannak helyi értékei. Ezeket a helyi közösségeknek kell kiválasztaniuk, hiszen ők ismerik leginkább mik a saját értékeik. Fel kell ismerniük ezeket, hogy ezáltal is erősödjön önazonosság-tudatuk, kötődésük közösségükhöz,településükhöz. 

Mindezek érdekében különféle módszerek alkalmazhatók:
-a település egyedi kincsének a feltárása, a hagyomány felélesztése, élettel való megtöltése, visszatanítása
-fiatalok buzdítása helyi értékek gyűjtésére és indokolják is meg, miért tartják a kiválasztottakat értéknek. Készíthetnek idősebb emberekkel interjúkat, kisfilmeket, melyben ők az  emlékeikről mesélnek.  A dokumentumok eredménye  pl. az „Élő Emlékezet Fala” lehet
-helyi kalendárium rendszeres megjelentetése, mert a nagy történelemben egy kistelepülés története elveszik, szinte semmit nem tudhatunk meg róla. Nekünk, magunknak kell a magunk történetét úgy megőrizni, hogy abból majd a későbbi korok kutatói össze tudják rakni annak az életnek a képét, amit éltünk. Bátorítást adhat helyi újságok, kiadványok, évkönyvek, képeslapok, monográfiák megjelentetésére
-archív fotók gyűjtése - egy település történetét és változásának folyamatát fotókon keresztül nagyon jól meg lehet ismerni
-közösségi felmérés, amit ha egy településen elkészítenek, hosszú évekig lehet belőle „táplálkozni”. A közösségi felmérés hatékony eszköz a közösség rejtett erőforrásainak feltárására, cselekvések elindítására, közösségek létrehozására, az összetartozás érzésének fokozására, az egymás iránti szolidaritás fokozására illetve hosszabb távú fejlesztési tervek előkészítésére
-közösségi tanulás, önképzőkörök alakítása új ismeretek szerzését segíti egymástól való tanulás útján; a tanítana – tanulna tankatalógus hatékony eszköz szívesség-szolgálatok megszervezésére, önsegítő akciók beindítására, tanulókörök létrehozására és az emberi kapcsolatok fejlesztésére.
  A közösségfejlesztési cselekvési technikák eredményei: a téma, amelyre irányul, helyi üggyé válik, közösségi aktivitást generál, erősíti a lokálpatriotizmust, összehozza az embereket, új kezdeményezéseket hozhat felszínre.
  Hozzájárul a település fejlődéséhez, javítja a helyi társadalom minőségét, elősegíti a közösségi funkciók – szocializáció, gazdasági boldogulás, társadalmi részvétel, társadalmi kontroll, szolidaritás – megélését.


A javaslatot a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV.16.) Korm. rendelet 1. melléklet szerint kell elkészíteni és elektronikus úton vagy postai út esetén elektronikus adathordozón mellékelve kell benyújtani. 

A javaslattétel ingyenes. 


Jogszabályi háttér