Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

Szeres település szerkezet - Őriszentpéter/Őrségi Népi Műemlékegyüttes



Az Őrség lakossága a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben élve, a természettel harmóniában alakítja, formálja mai napig ezt az egyedi tájképet. A földrajzi determinációkhoz alkalmazkodó művelési módok nyomán kialakult mozaikos tájszerkezet és egyedi szeres településszerkezet megőrzéséről napjainkban az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság gondoskodik.



Az Őrségi szeres településszerkezet, és a Pityerszer műemlék együttest 2015. június 25-én a Hungarikum Bizottság veszprémi kihelyezett ülésén Kiemelt Nemzeti Értékké nyilvánította.


 
Magyarországon az Őrség az egyetlen olyan tájegység, melynek lakossága a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. A nyugati határ védelmére őrállókat telepítettek ide, akik a dombok tetején, erdőirtásokon alakították ki a telephelyeiket. Ezek bővülésével jöttek létre az úgynevezett szerek, melyek együttese alkotta, alkotja ma is az adott települést. A szerek tipikus egymástól távol eső házcsoportok, melyeket mezők, rétek, patakokkal átszelt völgyek választanak el egymástól. Kialakításukban a domborzati viszonyokhoz alkalmazkodtak. 



Portáik méreteiket tekintve jelentősek, telkeik kerítetlenek, illetve csupán a természetes terepvonulatok, sövények jelzik a mezsgyét, ezzel is segítve a táji környezetbe való zavartalan és harmonikus illeszkedést. A honfoglalás kori szeres településforma, egy archaikus településszerkezet, mely hazánkban egyedülálló módon, évszázadokon át változatlanul fennmaradt. 



Ezt a hagyományos faluképet őrzi napjainkig az őrségi táj több települése. A II. világháború után a falvak központjában lévő szerek kezdtek jobban beépülni, de a szórvány jelleg továbbra sem szűnt meg. A településszerkezet fennmaradásához a hagyományos tájhasználat is jelentősen hozzájárult. 



E több századnyi hagyományt őrző épített környezetet mutatja be az Őrségi Népi Műemlék együttes, Szalafő Pityerszerén. 
Három porta 19. század eleji épületei, egymáshoz való viszonyai tekinthetőek meg itt.



A népi faépítészet remekei ezek, az úgynevezett fekvő-boronafalú lakó- és gazdasági épületek, melyek építése során a földre fektetett, tölgyfából készült alapra vízszintesen fenyőgerendákat helyeztek, ezek végeit csapolással illesztették egymásba. A falak egy részét agyaggal kevert szalmával tapasztották, majd lemeszelték. Az ollólábas tetőszerkezeteket rozsszalmából készült zsúpfedél borítja. 



Az Őrség csodáira egyre többen kíváncsiak az országból és a határokon kívül is. A varázslatos világ megőrzése közös felelősségünk!