Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

Őrségi Népi Műemlékegyüttes


Az Őrségre jellemző a szeres településforma. Az egykori őrállók a dombok tetején alakítot-ták ki a telephelyeiket, amelyekből létre jöttek az úgynevezett szerek. 
E több századnyi hagyományokat őrző településszerkezetet mutatja be az Őrségi Népi Mű-emlékegyüttes, Szalafőn, Pityerszeren. A dombtetőn négy porta épületei tekinthetőek meg, melyek a 18-19. században épültek. 
Az épületek fából készültek. A tölgyfából készült alapra fenyőgerendákat helyeztek, me-lyeknek a végeit megfaragták, csapolással, egymásba kapcsolva illesztették őket egybe. A falak egy részét agyaggal kevert szalmával betapasztották, lemeszelték. A tető rozsszalmából készült, ezt hív-ják zsúpfedélnek. Az őrségi portákon igyekeztek mindent egy fedél alá építeni. Külön csak a pajta, az emeletes, vagy földszintes kástu, a méhes, esetleg a tűzifa tárolására, valamint fafaragásra, barká-csolásra használt "favágitu" állt.

A területen fellelhető legősibb háztípus a füstösház. Ez az egyetlen épület, amely nem az eredeti helyén áll. Egy lakórésze van, melynek kemencéjét egyaránt használták sütésre, főzésre, fű-tésre.
A múzeum jelentős épülete Zsoldosék kerített háza. Az "U" alakú épület jobb oldalán talál-ható a szoba, a konyha, a kamra, a pajta. Szemközti, rövid oldalán két kamra található, bal oldalán vannak az ólak és az istálló. A kerített ház kialakulása a megerősödő állattenyésztéssel hozható kap-csolatba. A zárt udvar nagy trágyadombján teleltek a félridegen tartott állatok, melyek nem fértek volna el az istállóban. A ház minden helyisége a tornácról nyílik. A konyha 1946-ig kémény nélküli füstöskonyha volt.
A Visontay porta épületeinek alakulását több száz év gazdasági folyamatai befolyásolták. Tornácos istállóspajtája már a 20. században, 1928-ban épült.
Visontayék emeletes kástuja a műemlékegyüttes legértékesebb épülete. A kástu kamrát jelent, mely egy önálló épület, nem a házhoz van hozzáépítve. Földszintjén gabonát, lisztet, bort, emeletén zsírt, húsokat, pálinkát tartottak. 
Minden portához tartozott régen egy tóka, mely egy mesterségesen létrehozott, kicsi vízgyűjtő gö-dör. A tóka vizét használták öntözéshez, állatok itatásához is. 
A porták között kerítések nincsenek, a birtokhatárt gyümölcsfák jelzik.