Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

Dr. Tolnay Sándor munkássága

 
Tudós, író, akadémikus. A Vas megyei Nagycsömötén született 1748. szeptember 8-án, szülei Tolnay László és Török Mária. Abból a Tolnay családból származott, amely 1643-ban kapott nemességet II. Ferdinándtól. A család tagjai között volt országgyűlési követ, sárospataki tanár, Rákóczi tábori papja, tudós, író, kincstári tanácsos és egyéb jeles személyiség. Tanulmányait a kőszegi gimnáziumban kezdte, Trencsénben, majd a Bécsi Orvosi Tudományegyetemen folytatta.

A XVII. század második felében az embereket pusztító járványok mellett éhínség tizedelte. Az emberek nyomorát az állatállomány tömeges pusztulása csak tetézte. Ezért rendelte el II. József 1782. szeptember 14-én a Pesti Tudományegyetem karához csatolandó Állatgyógyintézet létesítését. Vezetőjévé 1784-ben Tolnay Sándor orvosjelöltet nevezték ki, akit a Bécsi Állatorvosi Iskolára küldtek Wohlstein professzor mellé. Hazatérve megalapította a Magyar Állatorvosi Akadémiát. 1787. február 15-én megtartotta tanszékfoglaló előadását, melynek címe: Az állatorvoslás szükségessége és haszna, különösen Magyarországon. Az állatorvosi stúdiumot kétévesnek javasolta. Terve dolgozott ki az előadások rendjére, az állatkórház berendezésére, személyzetére. Ő maga állatbonctant tanított. Munkásságában következetesen két alapelvet tartott szem előtt: a járványok megfékezése mellett a megelőzést szorgalmazta, valamint a szorosan vett állatorvoslás alapjának az egészséges környezetet és takarmányt tartotta. Jelentős szakirodalmi tevékenységet folytatott. Több művet fordított magyarra, saját műveket is írt: Utasítás a marhavészről, Felvilágosító könyv az állatorvoslásról, a dögvészről, Art. Veterinariae Compendiumpathologicum. Megalapozója volt a klinikai állatorvos tudománynak, a patológiának és az állathigiéniának.

Budapesten halt meg 1818. április 25-én. Sem síremlék, sem fénykép nem maradt róla. A Budapesti Állatorvosi Tudományegyetem Állatorvosi Kara 1937-ben emelt emlékművet tiszteletére, mely az egyetem parkjában áll. Nevét a hálás szülőföldje örökítette meg. A Gyöngyösfalusi Általános Iskola Tolnay Sándor nevét vette fel. Szombathelyen utcát neveztek el róla Herény városrészben. Szülőhelyén, Nagycsömötén, a mai Lukácsházán is utca viseli nevét. A Földművelésügyi Minisztériumban Tolnay Sándor- díjat alapítottak, mellyel a kiemelkedő állatorvosi tevékenységet, kutatást díjazzák.