Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

Nemescsói evangélikus hagyományok és templom



A 17. század első felében már élt a településen evangélikus gyülekezet. Bánó Ádám kántortanító szerint, már akkor indulhatott a lutheránus közösségi élet, amikor Kőszegen is, azaz 1554-től. Az anyakönyvezés 1701-ben indult meg.
Az 1681-es soproni országgyűlés döntése következtében a protestánsok megyénként két-két templomban folytathattak vallásgyakorlatot és iskolát tarthattak. Vas megyében Nemesdömölk (ma: Celldömölk) és Nemescsó lett az evangélikus artikuláris hely.

Utóbbi település vonzáskörzetéhez tartozott a határszéli magyarság, a német és a szlovén lakosság, Kőszegtől Muraszombatig. 1702 előtt 2 oratórium (imaház) létezett. Egyik a mai templom mellett, fazsindellyel, benne fa katedrával és oltárral. Ez a magyarok számára szolgált. A másikat inkább pajtának lehet mondani, mert zsuppszalmával fedett, oltár helyett az üdvözítő képével és egy fa feszülettel. Itt a német ajkúak hallgatták az igét. 1702-ben a pajta helyett fából építettek imaházat, ám állaga gyorsan romlott. 1776-77-ben, adakozásból fazsindellyel fedték a tetejét, ám az újjáépítést folytatni kellett, hiszen a sározott falak helyett szilárdakat kellett építeni. A torony megmaradt 1879-ig, majd átépítették.

A templom legnagyobb értéke a szószékoltár, amit a földesúr Csóy testvérek, valamint Záborszky János lelkész állíttatott 1713-ban. Az oltárterítő 1650-ből származik és a Magyarországi Evangélikus Egyház egyik legrégebbi oltárterítője. Témája az úrvacsora. Az oltár előtti keresztelőkút 1925-ből való, előtte fából faragott kutat használtak. Alatta kripta található. A kórust 8 tölgyfa oszlop tartja. A templom egyszerű, dísztelen, puritán jellegű. Az orgona 1789-ben készült, a kőszegi Klingel József orgonakészítő mester munkája. A toronyban három harang található. Nemescsó községét nemesek lakták, így a főbb nemesi családok címerei is a templomban kaptak helyet.

1729-ben a gyülekezet lelkésze Sartoris Szabó János lett. A külföldön is tanult győri másodpap Nemescsóra kerülésével új fejezet kezdődött a gyülekezet életében is. Segítette és anyagilag támogatta a Sartoris könyvek kiadását, Biblia fordításon is dolgozott. Az egyház történetében elsőként nevelőintézetet, kollégiumot nyitott. Az intézménybe nemcsak Vas megyéből, hanem Békésből, Nyitrából és Gömörből is érkeztek gyermekek.
A türelmi rendelet után, 1781-től a gyülekezet jelentősége kisebb lett és a kis gyülekezetek sorsára jutott, amelyeknek a létükért kellett megküzdeni. A régi templom egyre rosszabb állapotba került. 1776-ban kezdték a régi templomot renoválni, 1784-ben pedig kőből és téglából épített templom építésébe fogtak és klasszicizáló késő barokk stílusban újjáépítették.