Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

Felsőbüki Nagy Család Sitkei Épített Öröksége


Sitke földesurai közül kiemelkedő szerepe a Felsőbüki Nagy családnak volt. Nekik köszönhető, hogy ezen az alig hétszáz fős településen ilyen patinás, műemléki védettségű épületek találhatók.

A római katolikus Szentháromság templomot 1767 és 1774 között Felsőbüki Nagy Ferencné, gr. Niczki Borbála építette. Egyhajós, a hajónál keskenyebb szentélye félköríves. A szentély mellett két oldalon szimmetrikusan elhelyezkedő sekrestye van. A nagyméretű barokk, négyoszlopos, gazdagon díszített oltárnál áll a négy egyházatya aranyozott szobra, az 1774-ben Dorffmaister István által készített Szentháromság oltárkép körül. A templomban megtalálható még ifj. Dorffmaister István Immaculata festménye 1801-ből, és a "Szent László ágaskodó lovon vizet fakaszt a sziklából" című festmény. A jobb oldali mellékoltáron található a jáki iskola műve a XIII. századból, Isten báránya kereszttel és sárkánnyal. Felette Nepomuki Szent Jánost ábrázoló festmény látjató. A főoltár és a szószék Páris Mihály soproni szobrász munkái.

A Kálvária Kápolnát Felsőbüki Nagy Sándor és felesége Weidgang Teréz építették 1871-ben. A neogót kis kápolna magas bástyával, előtérrel körülvéve, két toronnyal épült, cseréppel fedett. Tornyai homokkőből készültek, csonkák. A kápolna keleti homlokzata előtt neogótikus emlékoszlop áll. A kápolna stációképeit Petrás Mária készítette.
A kápolna 1946-ban került az egyházközség tulajdonába, miután az utolsó kegyúr, Felsőbüki Nagy György meghalt. Az épületet nem tudták karbantartani, így a nyolcvanas évekre teljesen lepusztult, berendezését széthordták.
1988. február 17-én született meg az a megállapodás mely szerint az egyházközség 50 év használatba adja az épületegyüttest a Kápolnáért Kulturális és Sportegyesületnek. Az egyesület vállalta, hogy az épületet átveszi és gondoskodik a felújításáról. A felújításhoz szükséges anyagiakat a kápolna oldalában megrendezett koncertek bevételéből fedezték. A Balázs Ferenc ötlete alapján indult koncertsorozat több mint 30 éve tart.

A Felsőbüki Nagy Kastély középkori alapokon nyugszik, fontos szerepet töltött be a török elleni harcokban. Az egykor erődítményszerű épületet előbb barokk, majd 1851-ben romantikus stílusban alakították át. Bejárata előtt áll a "Búsuló Krisztus szobor", melyet Felsőbüki Nagy Franciska állíttatott 1734-ben. A kastélyban 1946-tól általános iskola működött, majd 1982-ben két vállalkozó szellemű család a kastélyprogram keretén belül vállalta, hogy felújítja. 1983-tól kastélyfogadóként üzemel.