Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

A szentgotthárdi Kaszagyár és szerszámai


A Kaszagyár az ország egyetlen olyan üzeme volt, ahol farkaskalapácsokkal megbízható minőségű mezőgazdasági szerszámokat és vívópengéket készítettek. A megmunkáló eszközöknek ez a fajtája Európában több száz évig volt jelen, Magyarországon csak Szentgotthárdon működött.

1902 nyarán báró Wieser József gyáros Széll Kálmán közvetítésével kiváltotta a kaszagyártáshoz szükséges engedélyeket. A gyáralapításhoz a ciszterci apátság malma és a mellette lévő terület alkalmasnak kínálkozott. Hamarosan megszületett a malomátvételi szerződés és Mondseeből (Felső- Ausztria) kaszagyártó gépeket hoztak. Ezekből 5 fanyeles ún. farkaskalapács a mai napig megmaradt.
1918-ig a gyár Szentgotthárdi Első Magyar- és Sarlógyár néven szerepelt. Wieser József halála után részvénytársasággá alakították át a gyárat.

1904 elején 50-60 fő, nyáron pedig már 100 fő dolgozott a gyárban. Megépítették az ún. Stájer-házat a külföldi szakemberek elhelyezésére. 1920 után kezdődött meg a magyar szakemberek képzése, betanítása a kaszagyártásba.

Az I. világháborúban hadiüzemmé alakult a gyár, lópatkót is gyártottak. Beállítottak egy 80 lóerős turbinát. 1917-18-ban iparvasút létesült a vasútállomástól a gyárig.
1921-ben alapították meg a Szentgotthárdi Kasza és Kovácsművek Rt-t. A lópatkó gyártás gépeit átalakították kerti szerszámok gyártására. A kasza és sarlógyártás mellett kapát, ásót, lapátot, fűrészt, később pedig fogókat, késeket készítettek, valamint a világhírű vívópengéket is itt gyártották.
A század vége felé a gyárat privatizálták, majd 2001. január 1-jétől elkezdődött a felszámolás.

 A kaszakészítés a gyár fennállásának 99 esztendeje alatt nem sokat változott, hiszen a kovácsolás mindvégig alapvetően kézi munkát igényelt. A több mint 50 művelet közül a kaszalapok szélesítését a farkaskalapácsokkal végezték. Ezek bütykös tengellyel működtetett ejtőkalapácsok. A működtetéshez szükséges energiát hosszú ideig a gyár vízerőműve szolgáltatta. A farkaskalapács feje egy vastag bükkfa rönkből készült nyél végén helyezkedik. A hatalmas eszközök egyidősek a gyárral. A gép működéséhez, egyúttal a kasza, sarló, vívópenge gyártásához igen nagy ügyesség és gyorsaság kellett. A farkaskalapáccsal gyártott szentgotthárdi kard és kasza 2013 óta hungarikum. A farkaskalapácsok egyedi szerszámok, Magyarországon egyedülállóak ezért 2005 óta ipari védettséget élveznek.