Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

Vásártartás hagyománya Jánosházán


A 14-15. századfordulóján a földesurak egyes településeket felruháztak különböző kiváltságokkal. A városok kialakulásának egyik alapvető kritériuma volt a vásártartás joga. A mezővárosok átmenetet képeztek a falvak és a szabad királyi városok között. A földesurak maguk kérvényezték a vásártartási jogot, amely által a település jelentős bevételi forráshoz juthatott.

Jánosháza a 18.század második felében fejlődött földesúri mezővárossá. A település fejlődésében kedvező földrajzi fekvése mellett fontos szerepet játszott a vásártartási jog megszerzése. A környéken már a római korban útkereszteződés, jelenleg is nemzetközi útvonalak keresztezik egymást a város határában. 

A jánosházi vásártartásról a legkorábbi írásos dokumentum 1800-ból a monyorókeréki Erdődy Antaltól származik. Az oklevelet aláírta II. Ferenc császár, Pálffy Károly gróf, valamint Alexus Nevery kancellár. A dokumentum arról tanúskodik, hogy Jánosháza már ekkor is rendelkezett országos és heti vásárral. 

Országos vásárt március 19-én, pünkösd előtti hétfőn és november 15-én tartanak. Hosszú időn keresztül a vásároknak és az ezekhez kapcsolódó kereskedelemnek köszönhetően töretlenül fejlődött a város gazdasága. 

Az első megtorpanást az 1889-ben Bobán illetve Ukkon megépült vasúti csomópont jelentette, majd az I. világháborút követő területvesztés és gazdasági világválság is negativ hatással volt a vásártartásra.

Jánosháza fejlődésének motorja a vásártartás és ezzel összefüggésben a kereskedelem volt.