Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

Szentgotthárdi csata



1664. augusztus 1-jén vívták meg a Montecuccoli tábornok által vezetett keresztény seregek és Köprülü Ahmed nagyvezír oszmán hadai a szentgotthárdi ütközetet. A magyarországi török háborúk során ez volt az első jelentős nyílt ütközet, melyben az európaiak győzelmet arattak a törökök ellen.



Az eszéki hadjárat és Kanizsa sikertelen ostroma, Zrínyiújvár eleste után várható volt, hogy a törökök ismét Bécs ellen indulnak.
A Habsburg tartományok hadereje távol sem volt elegendő, ezért a bécsi udvar a Német Birodalom, a Rajnai Szövetség és XIV. Lajos francia király segítségét kérte.



A török sereg 1664. július 28 - án ért Szentgotthárdhoz. 1664. augusztus 1-jén hajnalban Köprülü Ahmed seregei Szentgotthárd közelében, Szakonyfalu alatt, Nagyfalvával szemben hidat vertek a Rába fölé. Ezen több ezren átkeltek, sáncokba beásták magukat. A keresztény sereg vezetői kezdetben nem vették komolyan ezt a mozgolódást, mivel augusztus 1. pénteki napra esett és a mohamedán vallási felfogás nem helyeselte a harcot ezen a napon, a törökök valójában augusztus 2-án, szombaton akarták megvívni a döntő ütközetet.



A török támadás augusztus 1. hajnalán  váratlanul elindult, a keresztény sereg ellentámadása kudarcba fulladt. Mivel azonban a törökök másnap akarták a döntő ütközetet megvívni, a hadsereg zöme készületlen volt, sőt nem is tartózkodott a táborban, a sereg nagyobb része takarmányt gyűjtött A keresztény sereg vezetői felismerték, hogy amennyiben nem számolják fel mielőbb a török hídfőállást, akkor annak fedezete alatt a török derékhad átkel és tönkreveri Montecuccoli csapatait. A déli órákban ezért döntő támadást indítottak: félhold alakú felállásban az ellenséget átkarolták, a Rába vízén át is űzték. Akit nem vágtak le az a vízbe fulladt. 
A csata a kora esti órákban ért véget, Köprülü serege megsemmisítő vereséget szenvedett.



A Szentgotthárdi Csatát véglegesen az augusztus 10-i "Vasvári Béke" zárja le, mely a magyarok számára nem volt előnyös. Lényegében rögzítette az 1663-ban kialakult helyzetet, török kézen hagyták összes foglalásait, az osztrák császár és a török porta megosztozott Magyarországon.



A Szentgotthárdi Csata emlékét a barokk Nagyboldogasszony templomban Dorfmeister István freskója és a templom melletti színház kapuján található dombormű őrzi, valamint Mogersdorfban a Schlösslberg tetején lévő 15 m magas betonkereszt emlékeztet a csatára. A Szentgotthárdi Sportbarátok Egyesülete által 2003 óta szervezett Csatafutás ezeket az emlékműveket köti össze. A táv 9,5 km, ma már nemzetközi hírű, minden évben több százan vesznek részt. 
Bár a vasvári béke árnyékot vet a szentgotthárdi győzelemre, de a várost leginkább erről az eseményről ismerik Magyarországon. A vidéken híven őrzik a neves csata emlékét.