Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

Chernel István szellemi és tárgyi öröksége - Kőszeg



Chernel István (1865. Kőszeg - 1922. Kőszeg) természettudós, a legnagyobb magyar ornitológus, ám személye mégis inkább csak szakmai körökben ismert. 
Kiváló vadász, síelő, zenerajongó, zeneszerző, fényképész, író, a madárvilág elmélyült kutatója és védelmezője volt. A földbirtokosi, nemesi családból - édesanyja gróf Tolnai Festetich Mária, édesapja Chernel Kálmán volt- származó fiú 1887-es erdélyi tanulmányútja kapcsán Hermann Ottóval (akit édesapja, Chernel Kálmán indított el pályáján) megismerkedvén döntött úgy, hogy az ornitológia felé fordul. 



Madártani munkássága elsősorban a madarak gazdasági jelentőségére, védelmére és vonulására terjedt ki. Madártani megfigyeléseit elsősorban a Hanságban, a Velencei-tó nádasaiban, a Duna árterületén, a Felvidéken és az Al-Duna tájain tette. 1898-ban jelentette meg a magyar birodalom madarainak névjegyzékét, amelyben a latin nevek mellett az egyes fajok magyar elnevezései is szerepeltek; ezzel megvetette a magyar nomenklatúra alapjait. Főműve, a két kötetes "Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentőségökre" az első, magyar szerző tollából megjelent madártani monográfiának tekinthető. Az Országos Állatvédő Egyesület alelnöke volt, létrehozta annak kőszegi fiókegyesületét, amerikai mintára megszervezte a "Madarak és fák napját" 1902-ben. 



Herman Ottó halála után kinevezték a Madártani Intézet tiszteletbeli igazgatójának, miniszteri tanácsosi ranggal.
Számos madárfaj hazai előfordulásának, illetve költésének első megfigyelése fűződik nevéhez, összeállította a Bibliographica Ornithologica Hungaricát (1888). Megalapította a Vasvármegyei Múzeum természetrajzi tárát. A 200 példányból álló gyűjteményt, a madarakat élőhelyeik, illetve káros, vagy hasznos mivoltuk alapján csoportosítva mutatta be. 



Norvégiában 1891-ben ismerkedett meg a sível és a síeléssel, amiről 1893-tól több népszerűsítő cikket írt, majd 1896-ban megírta és kiadta A lábszánkózás kézikönyve című könyvét, amiben Magyarországon elsőként ismertette e sportot. E művével lerakta a hazai sí szaknyelv alapjait.



Sírja a kőszegi temetőben található, szülőházán emléktáblát helyeztek el. Egykori kertjében, ma madárvédelmi mintatelep és emlékmúzeum működik Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont néven.