Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

Mária-zarándokhely - a Mária-kút legendájával



A celldömölki búcsújáróhely története szorosan kapcsolódik a dömölki apátság történetéhez. Az Árpádok korában alapították Szűz Mária tiszteletére a dömölki bencés apátságot, azonban sem az apátság alapítója, sem alapítólevele nem ismert, feltételezhetően II. Béla hozta létre. Első fennmaradt okleveles említése 1252-ből való, gótikus stílusú templomának romjai ma is láthatók. Dömölk a 14. század folyamán egy ideig a közjegyzői tevékenységet folytató hiteles helyek közé tartozott, de nem feledhető, hogy az apátság elsődleges célja a Szűzanya tiszteletének terjesztése volt. A szerzetesek szorgos munkája révén az ősi templom búcsújáró hellyé vált, ahová nem kis számban sereglettek a vidék Mária-tisztelői. Amikor hazánk nagy részében a török lett az úr, Dömölköt is elérte a végzete. A klastrom elpusztításakor a templom csodatévő hírében álló kegyszobrát egy bencés szerzetes titkon magához vette, és a csallóközi Dénesd templomába menekítette. Napjainkban is ott található a ma már csak romokban álló dömölki templom valahai éke. 



Az apátság újjáélesztése, a kiscelli búcsújáróhely megalapozása a csehországi Koptik Odó nevéhez fűződik, akit 1739-ben neveztek ki dömölki apáttá. Máriazellből magával hozta az ottani kegyszobor hiteles másolatát, mely számára az ősi monostor-templomtól keletre, a régi pápai országút mellett épített fel egy fakápolnát, és abban helyezte el a kegyszobrot. A kápolna és a földbe vájt remetekunyhó mellett egy ásványkutat is ásatott. Munka közben a kút szájából egy nagy kő esett a mélyben dolgozó kőműves fejére, megsértette a "nyakán a gerincvelőnek kemény és puha hártyáját, és a kőműves mégis meggyógyult". A következő években - a kútásó csodás gyógyulásának hírére - zarándokok ezrei érkeztek a kegyszobornak otthont adó fakápolnához, ahol további gyógyulások és imameghallgatások történtek. Gróf Zichy Ferencz győri püspök 1745-ben kihirdetett határozatában a szobrot "kegyelminek és csudatevőnek" nyilvánította. Miután a Máriazellből hozott kegyszobrot hivatalosan is csodatevőnek ismerték el, az 1740-es évektől hatalmas méreteket öltött a búcsújárás, néha ötvenezer zarándoknál is több járult a csudatevő helyre.



Az új búcsújáróhely szervezőjét, Koptik Odót a zarándokok számának folytonos növekedése és a kápolna kicsinysége arra ösztökélte, hogy új templomot építsen, máriazelli mintára. Az építést 1747 tavaszán kezdték el, és a következő év őszén már állt az új templom. A templom kincstárában látható más freskók mellett a félholt kútásó meggyógyulását ábrázoló sarokfreskó. A tárházban látható különféle hálatárgyak és képek meghatóan bizonyítják azokat az ima meghallgatásokat, melyekben a Kiscelli Szűzanya által részesültek a testi-lelki gyógyulást kereső hívek.



A város és a kegyhely része a Máriazelltől Csíksomlyóig tartó Mária Útnak, a több országon átívelő, közel 1400 kilométer hosszú út során a vallási elmélyülés, szakrális helyek várják a zarándokokat, így Celldömölkön is.