A Rönöki Szent Imre templom a kitelepítések és a hajdan megépült műszaki zár miatt elfeledett római katolikus templom, mely egyre több zarándokot és látogatót vonz. Mondák szerint Imre herceg szeretett e tájon vadászni, ezért épült itt a templom. Egyedi értéket és jelentéstartalmat ad a helynek közvetlen határon átnyúló jellege, s a helyi - osztrák és magyar - közösség összefogása a templom megmentése érdekében. 

A Szent Imre Vándor út, Mária zarándokút, Vasfüggöny kerékpárút fontos találkozási pontja a Rönöki Szent Imre templom kegyhely és környezete. Az ide zarándokló búcsújárók körében több csodás gyógyulás is bekövetkezett - a hagyomány szerint elsősorban a mozgásszervi sérültek gyógyultak meg itt.

Az ősi templom 1898. utolsó vasárnapján egy viharban annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Az új templom felszentelése 1904. pünkösdvasárnapján volt. Hossza és magassága 35 méter, szélessége 15 méter. A trianoni békeszerződés után a templom csupán néhány méterre került az új határtól. Sorsában 1945 után kedvezőtlen fordulat következett, mivel határsávba került és a határ közelsége miatt megtiltották a híveknek a templom látogatását. Berendezését elvitték és az épületet sorsára hagyták vandál kezek teljesen tönkretették, meggyalázták és kifosztották. A templomot a határőrség használta magasfigyelőként. 

A határzár megszűnése után mozgalom indult "Magyarország leggyalázottabb temploma" megmentésére. 1990 márciusában írták alá az egyezményt a Rönöki Szent Imre templom megközelíthetőségéről a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között. A torony keresztjét II. János Pál pápa szombathelyi látogatásakor megáldotta. A felújított templomot 1992. szeptember 22-én szentelték fel.