Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

Dr. Bendefy László munkássága 



Sr. Bendefy László 20. századi polihisztor munkássága rendkívül sokoldalú, a régészet, őslénytan, földrajz és földtan, geodézia, hidrológia, térképészet és a magyar őstörténet területén kimagaslóan sokat alkotott. Életművének különlegességét többirányú végzettségéből fakadó szemlélete adja. Művei időtállóak, könyvei ma is keresettek, a földmérés területén munkásságát a róla elnevezett  mérési pontok elnevezése is őrzi. Tevékenységének kihatása a megyehatárokon túlra is mutat és  több tudományágban országos hatáskörrel bír. 



  Vasváron született 1904. augusztus 17-én, tanító családban. Gimnáziumi érettségi után a Műegyetemen mérnöki diplomát (1928), a Pázmány Péter Tudományegyetemen pedig geológus doktori oklevelet (1929) szerzett. 1929-ben az Állami Földméréshez került és itt dolgozott 1959-ig, majd a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet munkatársa lett nyugdíjba vonulásáig.   1977 augusztus 13-án halt meg. 



1997-től a vasvári könyvtár felvette  a város jeles szülöttjének nevét, így azóta Dr. Bendefy László Városi Könyvtár néven működik. A család támogatásának köszönhetően, művei a könyvtár Bendefy Gyűjteményének részét képezik. Itt egyetlen helyként az országban összes nyomtatásban megjelent munkája fellelhető, kutatható, az érdeklődők számára hozzáférhető.



  Az emlékére rendezett rendszeres évfordulós ünnepségeken országos és nemzetközi hírű tudósok méltatják munkásságát, és családja is méltó módon ápolja e jeles tudós munkásságának emlékeit. 
   A Savaria Múzeum munkatársaként saját gyűjtéséből megalapozta a múzeum ásvány-kőzettani-, talajtani- és őslénytani gyűjteményét, 1924-től a baltavári őslénytani ásatásokat folytatta.



Geomorfologiai, felszínalaktani tanulmányai jórészt Vas vármegye sajátos morfológiai problémáit világítják meg. Emellett az afrikai -„Magyar utazók Afrikában (1934)”- és a sarkköri felfedező utazások is foglalkoztatták.
Geodéziai tevékenysége során felismerte a felsőrendű szintezési mérési adatok összefüggését a jelenkori kéregszerkezeti mozgásokkal. Jelentős hazai nyersanyagkutatással kapcsolatos munkája a felsőcsatári talkum bánya, és a sóshartyáni „Jodaqua” gyógyforrás feltárása. Kandidátusi fokozatát a „Szintezési munkálatok Magyarországon 1820-1920. (1958)” dolgozatáért kapta. Akadémiai doktori értekezésének témája „A Balaton évszázados vízszintváltozásainak meghatározása volt.
Tanulmányai jelentek meg a térképkészítő Lázár deákról és megszállottan kutatta a magyarság történetét. A Vatikáni levéltárban megtalálta Richardus frater jelentését Julianusz barát útjáról, melynek nyomán megírta „Az ismeretlen Julánusz. (1936).” c. művét, majd közadakozásból szobrot állíttatott neki a budai várhegyen. Kiadta II. Pius pápa őstörténeti vonatkozású írásának a magyarokra vonatkozó részét. A Kuma folyó mellett Madzsart, az egykori magyarok által lakott várost mutatta be: „Kummagyaria... (1941)”, „A magyarság kaukázusi őshazája. Gyeretyán országa. (1942) c. művében. Jelentős tanulmányainak gyűjteménye „A magyarság és középkelet. (1945)”. c. kötete.