Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

Erdődy kastély és park, Vép



Az Erdődy-kastély Vas vármegye második legnagyobb főúri családjának birtokközpontja, méreteiben is lenyűgöző középkori épület, reneszánsz várkastély jelleggel. A grófi család generációról generációra örökítette a kertszeretetet, a növények gondozását. A kastélypark kialakítása, fenyő és tölgy fajták betelepítése a maga korában úttörő munkának számított. 



A kastély építésének pontos története kevésbé ismert, források szerint 1378-tól több mint száz éven keresztül a monyorókeréki Ellerbach család volt Vép birtokosa. A család utolsó, pazarló életmódot élő sarja Erdődi Bakócz Tamást, a későbbi esztergomi érseket nevezte meg örökösének, melynek tanúsága a kapubejárat felett egy kőből faragott Bakócz-címer, az érseki pecsétgyűrű nagyítása.



Bakócz Tamás a teljes vagyonát unokaöccsére, Péterre hagyományozta, így lettek az Erdődy család tagjai 449 évig Vép földesurai. 



A kastély történetében az első datálható átépítést 1615-ben Erdődy Tamás végezte el. Valószínűleg ekkor kapta meg négyszögletes formáját, árkádos, oszlopos reneszánsz udvarát, tornyát és bástyáit.
Gróf Erdődy I. Sándor és felesége, Csáky Krisztina - akit szépsége miatt "vépi Vénusznak"  neveztek - folytatták a kastély renoválását, hogy a korszak kényelmi igényeinek megfeleljen kedvenc rezidenciájuk. 1726-ban, Erdődy II. Sándor irányítása alatt kapott az épület barokk stílusú vakolást és festést, felépült a rézburkolatú toronysisak, megszüntették a magtárakat és az istállókat, helyettük lakószobákat alakítottak ki.



1729-ben Erdődy László és Lajos érdekes módon osztoztak vépi örökségükön: a kastélyt mértani pontossággal osztották ketté. Az osztozási vonalon a folyosókat befalaztatták, emiatt a kastély északi részének nem volt lépcsőfeljárata az emeletre. A probléma megoldásaként az észak-keleti szárnyhoz kívülről kétkarú lépcsőt építettek.
 A 19. században Erdődy III. Sándor utazó, tudós, művész és botanikus angol Tudor-stílusban nagy átalakítást végzett. Felépült a pálmaház, egy Velencéből származó szökőkúttal. A kastélyparkot tájkert jellegűvé formálta, a kor leggazdagabb gyűjteményes kertjét hozva létre 78 fenyő- és 27 lombos fajjal.



A birtokot a Tanácsköztársaság idején államosították. Mindkét világháborúban hadikórház működött a kastélyban. 1945-ben az Erdődyek birtokait is felosztották a falu szegény lakosai között, majd a kastélyt 16 családnak utalták ki lakhelyül. A korábban virágzó kastélyban és parkjában óriási pusztítást végeztek, a berendezést széthordták, értékes és ritka fákat vágtak ki. Történetében változást a pápai Mezőgazdasági Gépész Szakiskola Vépre költözése jelentette: a Műemlékvédelmi Felügyelőség irányításával teljesen felújították az épületet, az 1990-es évek közepéig az iskola diákotthona volt.
Ma a kastély zárva, az idő vasfoga kikezdte az épületet, azonban a Nemzeti Kastélyprogram keretében a közeljövőben megújulhat.