
Árpádkori Szent Péter templom-Őriszentpéter![]() Az őriszentpéteri katolikus templom pontos alapítási időpontját nem ismerjük, de a stíluskritikai megfontolások alapján a XIII. század második negyedére tehető. Minden valószínűség szerint a falu saját erejéből fedezte az építkezés költségeit. A XIII. századi téglatemplom lényegében a mai hajóval és toronnyal volt azonos. Szentélye félköríves záródású volt, melynek ívét a padlózatnak az 1975-81-es régészeti kutatások utáni helyreállítása jelzi is. ![]() Az eredeti épületből maradt fenn a torony, a díszes déli kapu, az ablakok és lizéniákkal - téglából kialakított plasztikus falsávokkal – gazdagon ékesített párkányzat. A tükrös keretben helyet foglaló ikerablakokkal ellátott, félig a hajóból kinövő karcsú torony belseje kívülről meg sem közelíthető vak tér, mely nem szolgál a templom előcsarnokául. Első pillantásra feltűnik az őriszentpéteri templom déli oldalán lévő bélletes kapu aszimmetriája. A régészeti vizsgálatok során megállapították, hogy a bejárat két különböző kapu tartozékainak összeillesztéséből jött létre. ![]() Az építményt valószínűleg utólag erőltették bele a számára a déli fal felhúzásakor nem túl pontosan kihagyott helyre, az egymáshoz nem illó kövek közeit pedig apró téglákkal töltötték ki. A templom az 1370-es években leégett. Az újjáépítést követően kívül-belül igényes kifestést kapott, melynek maradványai a külső falon helyenként még láthatók: a déli oldalon Szent Borbála és Szent Bertalan ábrázolásai ismerhetők fel. A XV. században készült a jelenlegi szentély, északi falában a szentségházzal, és a kettős lépcsőzésű, pilléres kiugrású diadalív. ![]() A török előrenyomulásával a templomot erősséggé tették. Körbeárkolt sáncfalat emeltek helyben égetett téglából. A középkori téglaégető maradványait az 1980-as években tárták fel Valter Ilona régész vezetésével. A kemencét az agyagos domboldalba építették, oldalfalát az átégetett agyagfal alkotja. Fűtőcsatornája keményre átégetett agyag. Használatának korát a belőle előkerült edénytöredékek, kályhacsempék az 1500-as évek elejére keltezik. Kétméretű téglát égettek benne, melyek megegyeznek a vár tégláinak méreteivel. Az őriszentpéteri kemence olyan boksakemence, amelynek alul egy méter magasságig az átégetett agyagfal szilárd oldalfalat biztosít. Föléje védőépületet emeltek, jelenleg szabadon látogatható. ![]() 1570 körül az Őrség népe földesurait, a Batthyányiakat követve református hitre tért át. A freskókat Őrsizentpéteren is lemeszelték, s helyükre a belső falakra a Károli Gáspár-féle bibliafordításból való idézetek kerültek. A szentély két déli ablaka között verses latin szövegtöredék maradt fenn. Valószínűleg minden helyi lelkész felfestette vagy felfesttette a falra a Bibliának szívéhez legközelebb álló sorait, s így jött létre ez a különleges idézet-együttes. ![]() A templom 1732-es visszakerülését a római egyházhoz barokk stílusú belső átalakítás követte. Ebből már csak a Martinus Midiel készítette oltárkép maradt fenn. A XIX. században erősen romlásnak indult az épület, melyet XX. századi, feltárásokkal párosult felújítások mentettek meg az enyészettől. A szépen helyreállított, ma is működő templom méltó, gondozott környezetben várja látogatóit. ![]() ![]() |