Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

Kőszegi vár



A kőszegi vár a négysarkos castellum első magyarországi példája. Építése kezdetén gyökeresen eltért a korszak magyarországi váraitól, csak a 15. századtól mutat hasonlóságot a kor hazai váraival. Az akkor legkorszerűbb várváros típusát a II. Ottokárral hol ellenséges, hol szövetségesi viszonyban lévő, hatalmának megerősítésén fáradozó Kőszegi Henrik hozhatta magával, építészeti jegyei szoros hasonlóságot mutatnak a kor cseh, illetve osztrák várvárosaival. 



A vár tornyai a falsíkban állnak és nem ugranak az elé, nincs körülépített udvara, palotaszárnyának kaputornya volt, nem volt kápolnája és kapcsolódott a városfalhoz. Az északi palota falai a legszebb állapotban fennmaradt 13. századi hazai emlékek. A trapéz alakú területen álló vár 53x72 méteres volt. A vár északi oldalát Kőszegi Iván gróf bővíthette a 13. század utolsó évtizedeiben. Az alsóvárat választotta ki lakhelyéül: a fűthető szobák az emeleten, míg a gazdasági épületek és a konyha a földszinten kaphatott helyet. 



A kőszegi uradalom 1445-től 1482-ig Habsburg Frigyes zálogbirtoka volt, majd Mátyás király visszahódította Kőszeget. I. Miksa hadjárata során elveszett, a pozsonyi békeszerződés után ismét a Habsburgok kezére került, néhány más határ menti várral együtt.



A mohácsi vész, a két király harca különösebben nem éreztette hatását Kőszegen, 1532-ben azonban a kicsiny vár az európai érdeklődés előterébe került. Legismertebb ostromát a Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget. A huszonöt napos viadal során az Oszmán Birodalom hadai egymás után indították rohamaikat; a kőszegiek azonban valamennyit visszaverték. A diadal emlékére azóta mindennap 11 órakor meghúzatják a város templomaiban a harangokat; a hagyomány szerint ugyanis ekkor vonult el az utolsó török csapat. 



Jurisics Miklós báró halála után az Alsó - Ausztriai Kamara igazgatása alá vonta az uradalmat 1545 - ig. A következő időszakokban sűrűn váltották egymást a zálogbirtokosok, 1647-ben a várost visszacsatolták az anyaországhoz, III. Ferdinánd szabad királyi várossá tette.


 
1695-től 1932-ig az Esterházyak voltak a vár birtokosai, uradalmuk központjaként funkcionált: magtárrá és istállóvá alakult. A pincékben tárolták az uradalom szőlőiben megtermelt és a járadékként beszedett borokat. Az 1777-es tűzvészt követően már nem építettek vissza minden tornyot, az északi szárnyat és az udvart is átalakították. Ekkor került ide az egykori kápolna barokk oltára. 



 A várat 1932-től határőrlaktanyának használták. A műemlék helyreállítására 1955 és 1963 között került sor, a helyreállított várban kulturális intézmények kaptak helyet.



A Jurisics-vár a közelmúltban ismét megújult, modern technikai eszközökkel ellátott interaktív kiállítótérben ismerkedhetnek a látogatók a vár történetével az építéstől egészen az Esterházy-korszak végéig.