Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

A ciszterek kolostora, a Nagyboldogasszony Plébániatemplom, a Magtártemplom és színház - Szentgotthárd



Szentgotthárdon található Magyarország harmadik legnagyobb barokk temploma, amely a város egyik jelképének tekinthető. 



III. Béla király 1183-ban a ciszterci szerzeteseket telepített le a Kethelyi egyház területére, királyi birtokra a Rába és Lapincs folyók összefolyásánál. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, monostorukat az 1131-ben szentté avatott Szent Gotthárd hildesheimi püspök oltalmába ajánlották, templomukat pedig - ciszterci hagyomány szerint - a Szűz Anya pártfogásába.



1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantották. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.



Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második - elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak "magtár-templomnak" emlegették. 



Sok viszontagság után Robert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével.



A város barokk temploma és a kolostor 1748-64 között készült. A templom egyhajós, két boltszakaszos, szentélye négyszögű. Zömök tornya 64 méter magas, ami Szentgotthárd sziluettjét messziről meghatározza.
A kupolák freskóin id. és ifj. Dorfmeister István a szentgotthárdi csatát ábrázolta. A templomot a csata századik évfordulóján, 1764-ben szentelte fel Szily János szombathelyi püspök. Teljes befejezésére 1791-ben került sor.
A legszebb arcát keletről mutató kolostorban műhelyek dolgoztak. Az asztalos Schrezenmayr Gáspár ciszterci barát 40 év alatt faragta ki a fekete intarziás tölgyfa padokat. A barokk épületegyüttest a festő Matthias Grusner laikus szerzetes és a szobrász Josef Schnitzler faszobrokkal díszítette. Az apát fogadószobáját a már erősen korosodó Dorfmeister István 10 db pannója díszítette. (Ezek a Magyar Nemzeti Galéria kincsei, Szentgotthárdon digitális másolataik láthatók.)



A magtár-templomot 1988-ban Városi Színházzá alakították át, a kolostorban jelenleg a Városi Önkormányzat és a Szentgotthárdi Járási Hivatal működnek. Parkosított, rendezett környezetükkel a város műemlékeinek szerves részei.