Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

A Katonák útja és a Vasvári sánc



A Katonák útja egy olyan ősi kereskedelmi és hadi út, amely a Rába és a Zala mocsaras völgyei között kiemelkedő Vasi-Hegyhát platóján mint természetes közlekedési csatornán vonult végig. Az útvonal eredetileg a Dunántúl központi területeiről indult, de pontos nyomvonala nem ismert, a Hegyháton viszont dűlőutak, erdei utak és részben közutak formájában ma is nyomon követhető a Jeli Arborétumtól egészen az Őrségig, közelebbről Szőcéig ill. a Vadása tóig. Az út az Őrségen és a Muravidéken keresztül érte el a történelmi országhatárt, végső célja pedig Észak-Itália volt. 

Az útvonal feltehetően római eredetű, de használták a kalandozó magyarok is itáliai hadjárataik során, később pedig többször vonultak rajta ellenséges és magyar hadak egyaránt. Kereskedelmi használatára a késő középkori adatok utalnak, ekkor olasz marhakereskedők hajtottak rajta csordákat Itália irányába. Az útvonal távolsági használatának a török hódoltság vetett véget, de mint helyi közlekedési útvonal és nem utolsó sorban mint a hegyháti községek községhatára egészen napjainkig fennmaradt, történelmi neve széles körben ismert.



A Vasvári sánc a korai magyar határvédelem dunántúli szakaszának részeként a Katonák útja védelmére épült fel a 10. század második felében. A föld-fa szerkezetű sáncépítmény mintegy 8 kilométer hosszan futott, és lényegében lezárta a Hegyhát teljes platóját a Vasvár-Győrvár vonalban. Az sáncépítményen eredetileg egyetlen, feltehetően erődített átjáró volt, azon a ponton, ahol a Katonák útja szeli át. Az átjáró a mai napig a Vaskapu nevet viseli, amely részben talán az erődítettségre, de leginkább Vas vármegyéhez fűződő kapcsolatára utalhat. A sánc ugyanis a megye történetében is fontos szerepet töltött be, Vasvárnak mint vármegyeközpontnak a kijelölésében egyik legfontosabb szempont ugyanis a Katonák útja ellenőrzése és a védelmi vonal megkerülésének megakadályozása lehetett.

A Vasvári sánc egészen a 12. század közepéig használatban volt, funkcióját akkor vesztette el, amikor a nyugati határ mentén felépültek az első kővárak, átvéve a határvédelem és –ellenőrzés szerepét.  A sáncépítmény maradványai azonban napjainkig megőrződtek szinte teljes hosszúságban, s mint ilyenek a korai magyar történelem unikális emlékei. A sánc Vaskapu környéki szakaszát a Magyar Millennium alkalmából 2000-ben rekonstruálták, az elmúlt évek során pedig körülötte parkerdő és tanösvény is létesült. A látványos történelmi emlékhely a Szombathelyi Erdészetnek és Vasvár Város Önkormányzatának köszönhetően gondozott és látogatható.




A Katonák útja és a Vasvári sánc a korai magyar történelem egyedülálló emléke, ilyen méretű és állapotú határvédelmi építmény másutt nem maradt fenn; jelentőségét fokozza a látványos rekonstrukció és a gondozott, az érdeklődők számára is vonzó környezet.

Az útvonal és a védelmi rendszer együttese Vas megye történetének is kiemelkedő emléke, hisz megye – mint határvármegye – történetének kezdetei ide nyúlnak vissza, és ez az együttes jelölte ki az egykori megyeszékhely, Vasvár helyét is.