Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

A Kőszegi-hegység 



A Kőszegi hegység az Alpokalja egyik kistája, a Keleti-Alpok része.  Itt található a magyar–osztrák határon emelkedő 883 méteres Írott-kő, amely egyben a Dunántúl legmagasabb pontja.

Természeti örökségét megőrizendő 1980-ban létrejött a Kőszegi Tájvédelmi Körzet. Területe 4300 hektár, ebből fokozottan védett 550 hektár; magába foglalja Kőszeget, valamint a Kőszegi-hegység és a Kőszeghegyalja öt kis települését: Bozsokot, Cákot, Kőszegdoroszlót, Kőszegszerdahelyet és Velemet.



A hegységet főként kristályos palák alkotják, amelyekből meredek sziklafalak nem alakulnak ki. Éghajlata kiegyensúlyozott, a csapadék egész évi mennyisége meghaladja az országos átlagot. Több mint száz forrása közül legismertebb a Hétforrás. A tiszta, páradús levegőnek köszönhetően a hegység klímája gyógyhatású.



A Kőszegi-hegységet szinte egybefüggő erdő borítja, amelyre gyertyános-tölgyes vagy a hegyvidéki bükkös a jellemző. A nagy területű erdőket telepített lucfenyves, illetve jegenyefenyő megmaradt állományai díszítik. A hegység déli oldalait régebben szelídgesztenyések díszítették, amire ma már csak kisebb ligetek emlékeztetnek. A  bükkösökben és a kaszálókon erdei ciklámen, védett orchideák, havasalji rózsa, tárnicsok, kökörcsinek, szártalan bábakalács, fekete áfonya és még sok  érdekes, ritka és csak itt élő növények nyílnak: hegyi lednek, havasalji tarsóka, hármaslevelű kakukktorma és fehér sáfrány. A párás rétek ritka növényei a lápi nyúlfarkfű, struccpáfrány, a fehér acsalapu és a szibériai nőszirom. A szurdokerdőkben turbánliliom, széleslevelű harangvirág, és holdviola nyílik.

A terület gombavilága a savanyú kémhatású talajok jóvoltából gazdag és sokszínű. Számos tinórú és rókagomba faj mellett ritka, védett fajokban is bővelkedik, a hegyi réteket nedűgombák színesítik.



A hegység állatvilágában több állatfaj jelenléte bizonyított, amelyek csak itt élnek Magyarországon, például az alpesi sáska, a számos, szigorúan védett lepke-, és szitakötőfaj, de hasonló érték a bogarak között is akad pl. a futóbogár). A tiszta vizű patakokban él a kövi csík, a sebes pisztráng, a mind ritkább kövi rák. A hegyi patakok mentén a vöröshasú unka is előfordul, a szép, és máshol ritkán látható foltos szalamandra pedig kifejezetten gyakori, mindennapos látvány.

Fokozottan védett madarak, mint fehérhátú fakopáncs, haris, kis légykapó és uhu is költenek a területen. A hegységben fészkel a fekete gólya, a kabasólyom és a darázsölyv. 




A gazdag kulturális örökséget jellemzi, hogy a hegység területe már a bronzkor óta lakott, több helyen bronzkori sírokat, kohókat és bányákat, a Velem melletti Szent Vid-hegy mellett egy ősi város nyomait tárták fel. A kutatók megtalálták a rómaiak vízvezetékrendszerét is, amellyel Sabariát (Szombathely) látták el ivóvízzel. A honfoglalás után a terület gyepűvidéknek számított, és védelmi funkciót látott el.