Értéktár Bizottság

Tudjon meg többet a megyénkben létrehozott értéktár bizottságról

tovább
Vas megyeiÉrtéktár

Böngéssze a megyei értéktárba bekerült értékeinket

tovább
Javaslatmegyei értéktárba

Tekintse meg, hogy hogyan jelölhet értéktárunkba új értéket

tovább
Kapcsolatlinkek

Elérhetőségeink és együttműködő partnereink

tovább

A Batthyányak szellemi öröksége



A Batthyányak az Őrs vezér nemzetségéből származó, 12. században élt Renoldot tekintik az első ismert ősüknek. Valójában azonban a család leszármazása a 14. század közepén élt Rátót nemzetségbeli Szőke Miklósig vezethető vissza, akinek fia, Kővágóörsi Kis György az 1397-ben megszerzett Battyán településről felvette a Battyáni nevet. A következő száz esztendő tudatos birtok- és házasságpolitikájának köszönhetően a Batthyányak az ország főnemesei közé emelkedtek.
A 16. század előtt Fejér, Veszprém és Somogy vármegyében, valamint Szlavóniában voltak jelentősebb birtokaik. A családi címert Batthyány I. Boldizsár kapta 1500-ban II. Ulászló királytól, a németújvári és a szalónaki várra pedig Batthyány I. Ferenc királyi adományként tett szert 1524-ben, illetve 1527-ben. Ettől kezdve a család birtokainak súlypontja a történelmi Vas megyébe helyeződött át. A 16. századi Batthyány családfők közül katonai sikereivel és tudománypártoló tevékenységével emelkedett ki Batthyány III. Boldizsár, aki humanista udvarában vendégül látta a híres botanikust, Carolus Clusiust.
A Balassi Bálintot mecénásaként támogató Batthyány II. Ferenc fia, I. Ádám katolizált, 1630-ban elnyerte a grófi méltóságot, majd újabb uradalmak megszerzésével növelte a család birtokait. I. Ádám dunántúli főkapitányként irányította a Dél-Dunántúl katonai védelmét. Fiaival vált ketté a család hercegi és grófi ága. Batthyány II. Ádám fontos szerepet játszott Magyarország török alóli felszabadításában, és a 18. század elejére országbírói rangig emelkedett.
A család a 18. században jutott hatalma csúcspontjára. Batthyány Lajos 13 éven át vezette a Magyar Kancelláriát, majd 1751-től 1765-ben bekövetkezett haláláig a király utáni legmagasabb pozíciót töltötte be: ő volt az utolsó nemzeti nádor. Öccse, Károly tábornagyként az osztrák örökösödési háborúban harcolt, majd a királynő kinevezte fiai nevelőjének. Ezen érdemeiért 1764-ben hercegi címet kapott, s saját arcképével és címerével díszített aranydukátokat és ezüsttallérokat veretett. Batthyány Lajos fia, József 1776 és 1799 között állt a magyar katolikus egyház élén esztergomi érsekként.
Batthyány Lajos dédunokáját, Fülöp herceget bőkezű mecénásként tartjuk számon. 1825-ben Széchenyi után a második legmagasabb összeget adományozta a Magyar Tudós Társaság megalapítására. A körmendi Várkertben előkerült kincsleletet a Nemezei Múzeumnak adományozta. Sokat tett Körmend építészeti képének kialakításáért, több szobrot is állíttatott a városban.
A család grófi ágából származott Batthyány Lajos gróf, Magyarország első felelős kormányának miniszterelnöke. Az 1840-es években vált a főrendi ellenzék vezéralakjává, és 1848. március 17-én őt bízta meg a király kormányalakítással. Legfontosabb feladatának Magyarország alkotmányos önkormányzatának kiépítését, ezen belül az önálló fegyveres erő megszervezését tekintette. Lemondását követően, 1849 januárjában az osztrákok foglyul ejtették, egy koncepciós perben elítélték, majd október 6-án, az aradi vértanúkkal egy napon Pesten kivégezték.
A 20. században is viselte kiemelkedő egyéniség a hercegi címet: dr. Batthyány-Strattmann László, aki 1920-tól egy évtizeden keresztül körmendi kastélyában ingyen gyógyította a rászorulókat. A szegények orvosát 2003-ban avatta boldoggá II. János Pál pápa.




Dr. Batthyány-Strattmann László példamutató és értékteremtő életműve



A Batthyány család 20. századi kiemelkedő személyisége dr. Batthyány-Strattmann László (1870-1931) volt, aki a főúri família pinkafői ágából származott. Dunakilitin született 1870. október 18-án Batthyány József és Batthyány Ludovika tizenegyedik gyermekeként. Az orvosi egyetemet Bécsben végezte el, majd Köpcsényben működtetett magánkórházat. A Batthyány Ödönnel kihaló hercegi címet – Ferenc József császárhoz felterjesztett kérelem alapján – 1915-ben neki ítélték meg. A hatalmas hitbizomány jövedelmének kétharmadát a betegek gyógyítására fordította. 1920-ban Körmendre költözött családjával, ahol 1931-ben bekövetkezett haláláig lakott és dolgozott.
Batthyány László 1898-ban kötött házasságot Coreth Mária Teréziával, akivel harminchárom éven keresztül élt boldog házasságban. Az egymás után érkező tizennégy gyermeküket Isten ajándékaként fogadták. Felesége szervezte meg a család mindennapi életét, a gyerekek tanulását, segített a kórházban férjének, akit súlyos betegségében haláláig ápolt.


Batthyány László gróf orvosi tanulmányait Bécsben végezte, itt avatták doktorrá 1900-ban. Már a következő évben hozzálátott Köpcsényben magánkórháza felépítéséhez: 1902-re készen állt a 30 ágyas kórház, melyet a legmodernebb berendezésekkel szerelt fel. Az 1. világháború idején kórházát 70 ágyasra bővítette, és a település körorvosi feladatait is ellátta. A megnövekedett munka meghaladta erejét, ezért a kisebb fizikai megterhelést igénylő szemsebészetre specializálódott. 1915-ben megörökölte a hercegi hitbizományt és a Strattmann nevet. Trianon után kénytelen volt elhagyni Köpcsényt, a körmendi kastélyába költözött, ahol az egyik melléképületben szemészeti klinikát rendezett be. Évi 5000 körül mozgott betegeinek száma, 1700 hályogot operált, összes szemműtétét pedig 3000-re teszik. Mindezt ingyen végezte, sőt szegény betegeit anyagilag is támogatta. Egy évtizeden keresztül gyógyított Körmenden. 1931. január 22-én Bécsben érte a halál, 3 évvel később a körmendi kórház felvette a nevét.
A herceg megvalósította a „családegyházat”. Az egész család minden reggel szentmisén vett részt és szentáldozáshoz járult a kastély kápolnájában. Már életében szentként tisztelték a szegények orvosát, akit több évtizedes előkészítő munka után II. János Pál pápa 2003. március 23-án Rómában boldoggá avatott. Batthyány Boldog László testereklyéje a család ősi temetkezési helyén, a németújvári ferences kolostortemplomban látható, tiszteletére Körmenden szobrokat emeltek, emléktemplom és intézmények viselik nevét.